Nógrád megye látnivalói

A Salgótarján megyeszékhellyel rendelkező kicsiny megyét, kevesen ismerik igazán, pedig látnivalóiban legalább annyira gazdag, mint a Balaton felvidék, ha nem még gazdagabb! Nógrád megye ugyan, csak 6 várossal rendelkezik, de azokban több érdekes látnivaló is kirándulásra csábít. A dombok közt meghúzódó apró falvak pedig szintén sok kincset rejtenek.

Nógrád megye minden korosztálynak kínál látnivalót. A bakancsos turisták éppúgy megtalálják izgalmas célpontjaikat, mint a gyerekekkel utazók, vagy akik kerékpáron járják be a vidéket. Éppen ezért úgy érzem muszáj bemutatnom, Nógrád megye néhány látnivalóját, bár az alábbi felsorolás, csak ízelítő a teljes listához képest.

Nógrád megye látnivalói közt találunk:

• világörökségi helyszínt
• várakat
• múzeumokat
• zarándok helyeket.

Természeti kincseit számtalan túraútvonalon kereshetjük fel, legyenek azok akár:

• kilátók
• tavak
• természeti képződmények.

És nem szabad megfeledkeznünk Nógrád megye páratlan kulturális hagyományairól, a máig élő palóc népszokásokról, a palóc viseletről, és a palóc gasztronómiáról, amiket a mindennapokban és a fesztiválokon is felfedezhetünk.

Nógrád megye világhírű látnivalói

A mi világörökségünk: Hollókő

A nógrádi emberek méltán büszkék megyéjükre, hiszen a sokak által ismert Hollókő Ófalu 1987 óta, az UNESCO világörökségi lista része. A Cserhát völgyében elterülő, alig 400 lelket számláló aprócska falu, mágnesként vonzza a turistákat, akik átélhetik egy ízig vérig Palóc falu mindennapjait, és betekintést nyerhetnek ősi mesterségek műhelyeibe, illetve számos, sok helyen sajnos már elfeledett, népszokást, hagyományt kelthetnek új életre.

Hollókő bőven kínál programot az idelátogatóknak és ne felejtkezzünk meg a Hollókői várról sem, ami pillanatok alatt a múltba röpít minket. Arra buzdítom a kedves olvasót, hogy ha szeretne ellesni néhány praktikát az autentikus Palóc világból, kapd fel a túrabakancsod és indulj el, Nógrád megye varázslatos helyeinek egyikére. Nem fogod megbánni!

Már majdnem világörökség: az Ipolytarnóci Ősmaradványok

Sajnos kevesebben ismerik az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területét, pedig világszinten is elismert, több ízben Európa- Diplomával kitüntetett hely, mely a Novohrad–Nógrád Geopark és a Bükki Nemzeti Park része.

A hely különlegessége, hogy egy vulkáni katasztrófa megőrizte a terület állat- és növényvilágát. A riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok átjárták az alsóbb rétegeket, kötőanyagot adva a lábnyomok homokkövének és a fatörzseknek. A vulkáni anyag kormeghatározása szerint az itt található lábnyomok 17 millió évesek, így szó szerint az őskor nyomába léphetünk, mely gyermekek számára is rendkívül izgalmas felfedező túra és kaland. A Parkban többféle tanösvényt is kialakítottak, valamint egy 4D-s mozival is gazdagítják az érdeklődők élményeit. Ha Nógrád megye, akkor ezt a helyszínt semmiképp ne hagyd ki!

Nógrád megye gyerekekkel

A palóc világ, mesevilág. A mikszáthi történetek őshazája, kiváló úticél gyerekekkel utazóknak. Nemcsak a fenti világörökségi helyszínek, vagy az ezután következő látnivalókat javaslom családoknak, hanem minden egyes falunapot, kirakodó vásárt, fesztivált is, hiszen rengeteg autentikus népi játék és játékszer kipróbálható, és használható ezeken a programokon. Azonkívül a természet is sok érdekeséget rejt a gyerekek számára: a számtalan nógrádi vár, a kilátók, a vadasparkok és fürdőzési lehetőségek, mind a gyermekek kedvencei.

Múzeumi látnivalók Nógrád megyében: (néhány kiválasztott kedvenc)

Bányászati múzeum (Salgótarján)

A Bányászati Múzeum az egykori salgótarjáni bánya területén, egy 1937-ben mélyített, épségben megmaradt József lejtős akna vájatrendszerében található. Az intézmény szemlélteti a nógrádi szénmedence múltját, a szénbányászat 19-20. századi technológiáját. Az ipari műemlékké nyilvánított múzeum egy olyan szakma rejtelmeit mutatja be, melynek helyét ma már modern technológiák vették át, azonban nagyon fontos szerepet játszott az iparosodás világában. A 2018-ban megújult felszíni állandó kiállítás interaktív tárlatán sok érdekességet lehet megtudni a bányászatról és a Bányász Himnuszt is megtanulhatják. Ez egy kiváló program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

A Bányászati Múzeum várhatóan 2022. december közepétől határozatlan időre bezár!

Palóc Múzeum (Balassagyarmat)

Balassagyarmat bár nem egy nagyváros, mégis bővelkedik látnivalókban, amelyeket érdemes felkutatni. Az egyik legismertebb mind közül a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma, mely a város szívének zöldellő ligetében bújik meg, egy igazán impozáns épületben, amely különlegessége, hogy azon 8 magyar múzeumi épület közé tartozik, amik eredetileg is ezzel a céllal épültek. A néprajzi és helytörténeti gyűjteménye mellett, Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kötődő emlékeket is megtalálhatunk itt. Valamint a múzeumalapító Nagy Ivánnak állít emléket, az európai műveltségű történész könyvtárának sajátos megközelítésű bemutatásával.

A Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében című állandó néprajzi kiállítás a 19. század utolsó harmadától mutatja be a vidék paraszti életmódját, az emberi élet három nagy fordulója: a születés, a házasság és az elmúlás köré csoportosítva. A mindennapi élethez és szokásokhoz tartozó tárgyak széles skáláját felvonultató kiállítást, az archív fotográfiák teszik érdekesebbé és érthetőbbé.

Ha mindez nem lenne elég, az épület mellett létesült Magyarország első áttelepített épületekből álló szabadtéri múzeuma. A fából készült lakóházat, istállót, pajtát 1932 – 1934 között szállították ide Karancskesziből és Bocsárlapujtőről. Az épületegyüttes jellegzetes palóc porta képét mutatja a 18 – 19. század fordulójáról. A berendezés egy több generációs nagycsalád életterét idézi, amely számos régies jegyet őrzött meg egészen a múlt század elejéig. A parasztporta mellett épült fel utóbb a 19. század végi, Szanda községbeli kiskápolna („káponka”) másolata, benne öltöztethető Mária-szobor. Itt látható a jellegzetes Karancs vidéki útmenti faragott feszület rekonstrukciója, amely 19 – 20. századi előképek alapján készült.

Ezt az intézményt nem csak családdal, vagy barátokkal érdemes megtekinteni, de osztálykirándulások és egyéb tanulmányi kirándulásoknak is méltó programja lehet, hiszen remek lehetőségekkel, foglalkozásokkal várják a fiatal tanulni vágyókat.

Nekem rengeteg emlékem kötődik ide, és mindig találtam valami újdonságot, amit korábban nem figyeltem meg, elég alaposan, ha esetleg jártál már itt, ne mondd, hogy mindent tudsz a palóc világról, inkább látogass el ide ismét és nézd egy kicsit más szemmel, hogy felfedezhess valami újat, különlegeset, ami csak a tiéd.

Hunnia Csipkemúzeum (Terény)

Nógrád megye különleges látnivalói között tarják számon, a terényi Hunnia Csipkemúzeumot. Ez a bemutatóhely a csipkék világába vezeti be a látogatóit. Megismerhető itt a csipkekészítés története és a csipkék fajtái. A csipkekészítést több eszközzel is bemutatják, köztük a vertcsipkekészítés különleges, szinte boszorkányos módját.

A múzeum külön tárlókban mutatja be a hunnia csipkét, mely a XX. század elején született meg. Ez a különleges szépségű és finomságú magyar csipke, egy Nógrád megyei asszony kreativitását és keze munkáját dicséri. Dr. Fáy Aladárné alkotásával, új magyar kézműves remeket hozott létre. A hunnia műhely csipkéi világhírre tettek szert.

Akik szeretnének egy kis csipkés időutazásban is részt venni, felölthetik a múzeum reneszánsz ruháit, visszarepülve így abba a korba, amikor a csipke megszületett.

Tolnay Klári Emlékház (Mohora)

Tolnay Klári rendkívül gazdag és érdekes művészi pályája tárul fel elénk a kiállításból. A több mint 400 fotó, a művésszé válás és a művészet teremtés folyamatát rögzítik. Időrendiségük még élőbbé teszik a tárlat többi tárgyait. A fényképek a művésznő nagy szerepeit és boldog pillanatait idézik, melyek alá Ő maga írt is néhány sort.

A kiállítást színesítik színpadi jelmezei, köztük a palóc „Katyi” ruha, melyben a szülőföldje dalait énekelte. Itt kerülnek bemutatásra a Nemzeti Színház féltve őrzött „Nagymama” kosztümjei is. A Vígszínházi öltözőasztala és a Tolnay család több mint 130 éves zongorája, szintén itt leltek otthonra.

Mindezek mellett itt láthatóak a munkássága elismeréséért kapott emlékei, a két Kossuth-díj, az Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés és a Középkereszt.

Két vár, melyek a Nógrád megyei látogatók kedvencei

A Salgó-vára (Salgótarján)

Salgótarjántól Északkeletre, egy 625 méter magas vulkáni kúpon találjuk a Salgó-várát. Nevének jelentése: fénylő, ragyogó, napsütötte hegycsúcs. A várat a Kacsics nemzetség építette valamikor a XIII. század végén vagy a XIV. század elején. Az erődöt oklevelek 1341-ben említik először.

A vár alapját bazaltoszlopok alkotta sziklacsúcs adja. Erre épült fel a 7,5 x 9,5 méteres külső méretű torony, melynek falai közel 2 méter vastagságúak voltak. A torony sosem áll önállóan. A kezdetektől kapcsolódott hozzá a közel 30 méter hosszú, körülfalazott várudvar, mely a sziklagerinc ívét követi.

Az 1500-as években a vár a Balassiak birtokában volt. A Rákóczi féle szabadságharcok során romba dőlt, így elvesztette katonai szerepét.

A máig romos állapotú vár, egy tetővel fedett kilátó toronnyal várja a látogatókat. Innen jól látható, a közvetlen mellette, de már a trianoni határ túloldalán délcegen álló Somoskői-vár is.

Drégely-vára (Drégelypalánk)

Ki ne halott volna már Drégely váráról, hiszen számtalan mondánk, legendánk, népballadánk szól a történetéről. A várat vitézlő Szondi György „emberségről és vitézségről” jó példát adott az utókornak. Hőstetteit, az Apródok útja tanösvény és a várjátékok elevenítik fel.

A vár, a többi Nógrád megyei várhoz hasonlóan, a kora középkorban épült. Az 1321-ig Csák Máté uralta, ezután királyi vár lett. A törökök, Ali pasa vezetésével 1552 július 6-án zárták körül a várat. A kapitány Szondi György, többszöri felszólításra sem adta át a várat. A végsőkig kitartott, csak két apródja marad életben, akiket, Ali pasa gondjaira bízott. A várat a törökök teljeszen elpusztították.

Drégelypalánkon, Szondi kiállítótér és Turisztikai Központ is várja a látogatókat.

Nógrád megye vallási látnivalói

A palóc nép erős katolikus gyökerekkel bír. Számos búcsút tartanak a mai napig, köztük a szent Anna napi, balassagyarmati palóc búcsút is. Nógrád megye több zarándokhellyel és útvonallal rendelkezik. A leghíresebb zarándokútja a Szentkúthoz vezet.

Ugyanakkor Nógrád megye több pontját a buddhisták is különleges helyként tartják számon. Buddhista sztúpák épültek Taron és Becskén.

Szentkút (Mátraverebély)

Szentkút, Nógrád megye fontos Nemzeti Kegyhelye. A csodás természeti környezetben létesült templomban, ferences szerzetesek szolgálnak. A területen több kiránduló útvonal vonul át. Az Országos Kéktúra és a Mária út is érinti. A területen nemcsak kegytemplomot, hanem zarándokszállást, fedett forráskutat, remete barlanglakásokat és kegytárgyboltot is találunk.

Szentkút első csodájába, a Szűzanya, egy tölgyfa koronájában megjelent egy néma pásztorfiúnak. Arra szólította fel, hogyha beszélni szeretne, ásson a fa gyökerénél és igyon abból a vízből, amit ott talál. A fiú szót fogadott, ásott, ivott, és megszólalt.

Szentkút vize, kiváló tisztaságú, finom ízű, forrásvíz, melynek gyógyító erőt tulajdonítanak. Azóta rengetegen zarándokolnak el a szent vízhez, hogy gyógyulást találjanak testi-lelki bajaikra.

Buddha Park (Tar)

Különleges színfolt Nógrád megye látnivalói között, a Taron létesült Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. A nagy utazó emlékére a buddhista egyház kegyeleti emlékművet és múzeumot hozott létre. A Békesztúpát, a Dalai Láma szentelte fel. A sztúpa azért épült fel, hogy a békét, a boldogságot és a jólétet hirdesse a világ minden lénye számára.

Különleges képződmények Nógrád megyében

Ne hagyjuk ki annak a két különleges helynek felkeresését sem, amiket Nógrád megyében találunk. Az egyiket a természet hozta létre, a másikat az iparosodás hagyta ránk.

Kazári tufadombok

A Mátraszele és a Kazár közötti hegygerinc déli oldalán riolittufával borított területet találunk. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt a Mátra vulkáni kitöréseiből került a felszínre. Tetejét növényzet nem borítja, barázdáit a víz eróziós munkája alakította ki, vájta egyre mélyebbé.

Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában tartanak számon hasonlót és a világon is alig több mint hat helyen. De mind ezek közül a legöregebb, a nógrádi „kővé dermedt vízesés”.

Salak kúpok (Zagyvaróna)

A Zagyva forrásától nem messze, fekete „hegyeket”, azaz salak kúpokat találunk. A látványosággok eredetét nem a földtörténeti időkben kell keresnünk, hanem az elmúlt századok ipari tevékenységében. A kúpon nem mások, mint a vasötvözet gyártás melléktermékei, melyeket a futószalagok az itt elterülő meddőhányóban raktak le, hatalmas kupacokat készítve.  Néhány kúpot már teljesen visszahódított a természet, de vannak még amikbe évről évre új mintákat rajzol az idő.

Zárszó

Lehet, hogy egyedül vagyok azzal az érzéssel, hogy szinte minden apró falu csodás látnivalókkal, programokkal vagy éppen érdekes ismeretekkel várja, hogy felfedezzék őket? Nem hiszem. Ha valaki más is így érez, akkor ne legyen rest felkerekedni és elindulni. Ez esetben a Nógrád megye felé vezető görbe kis utakon, melyekről úgy tartják, hogy ez ugyan még nem a világ vége, de innen már látszik.

Verjetek tanyát Terényben a Fay-inn-nál, ami egy falusi vendégház és innen járjátok be a környéket. Utazzatok bátran a múltba és vigyétek magatokkal az emlékeket, meséljétek el másoknak, hogy ők is megismerhessék a Palóc csodavilágot.

Zárszó

Lehet, hogy egyedül vagyok azzal az érzéssel, hogy szinte minden apró falu csodás látnivalókkal, programokkal vagy éppen érdekes ismeretekkel várja, hogy felfedezzék őket? Nem hiszem. Ha valaki más is így érez, akkor ne legyen rest felkerekedni és elindulni. Ez esetben a Nógrád megye felé vezető görbe kis utakon, melyekről úgy tartják, hogy ez ugyan még nem a világ vége, de innen már látszik.

Verjetek tanyát Terényben a Fay-inn-nál, ami egy falusi vendégház Nógrád megye közepén és innen járjátok be a környéket. Utazzatok bátran a múltba és vigyétek magatokkal az emlékeket, meséljétek el másoknak, hogy ők is megismerhessék a Palóc csodavilágot.