Salgótarján látnivalói
Salgótarján, Nógrád megye meglepetésekkel teli megyeszékhelye
Bár Salgótarján, első ránézésre, egy unalmas iparváros, de ha kicsit jobban körül tekintünk rájövünk, hogy semmit sem tudunk igazán erről a településről. Salgótarán tele van látnivalóval, ami nagy meglepetést is okozhat annak, aki nyitottan, érdeklődve keresi fel ezt a megyeszékhelyt. Hogy egy kicsit felcsigázzam, az érdeklődőket, hoztam egy kis ízelítőt, hogy mit is érdemes meglátogatni Salgótarjánban és környékén?
Salgótarjáni Bányászati Múzeum
A Bányászati Múzeum az egykori salgótarjáni bánya területén, egy 1937-ben mélyített, épségben megmaradt József lejtős akna vályatrendszerében található. Az intézmény szemlélteti a nógrádi szénmedence múltját, a szénbányászat 19-20. századi technológiáját. Az ipari műemlékké nyilvánított múzeum egy olyan szakma rejtelmeit mutatja be, melynek helyét ma már modern technológiák vették át, azonban nagyon fontos szerepet játszott az iparosodás világában. A 2018-ban megújult felszíni állandó kiállítás interaktív tárlatán sok érdekességet lehet megtudni a bányászatról és a Bányász Himnuszt is megtanulhatják. Ez egy kiváló program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló
Az olyan szentimentális emberek, mint én, imádnak a csillagos égboltot szemlélve andalogni, ha te is így vagy ezzel, akkor ezt a Földön túli élményt, neked ajánlom. A csillagvizsgálóban egy Newton-távcsővel igazi élmény az eget kémlelni és felfedezni a hold krátereit, a Szaturnusz gyűrűjét és még kismilliónyi apró csodát, amit lehet, hogy csak te fogsz észrevenni. Emellett Hold kőzeteket is megszemlélhettek, közelről, illetve egy űrkutatáshoz köthető emlékanyag gyűjteményt is átlapozgathattok.
A szakértői narrációt általában pénteken és szombaton lehet meghallgatni. Ehhez az élményhez legalább 48 órával előre egyeztetni kell az intézménnyel. Kívánom, hogy csillagok ragyogják be azt a napot, melyen ellátogattok ide.
Somoskői bazaltorgonák
A ma már Salgótarjánhoz tartozó Somoskő tele van meglepetésekkel. Ilyenek például a bazaltorgonák, melyek 9 méter magas és 16 méter hosszú terjedelemben csodálhatók meg. A több millió évvel ezelőtt, vulkanizmus eredményeként keletkezett oszlopos elválású bazaltorgona az orgonasípokhoz hasonlít. A kiömlő láva a lassú kihűlés következtében íves, oszlopos formában szilárdult meg. A bazalt esetén előfordul az oszlopos elválás, azonban az ilyenfajta hajlott forma nagy ritkaságnak számít. Nem messze a bazaltorgonától egy szürke kőtenger is fellelhető, ami szintén megér egy kis sétát. A hegy köveit az elmúlt évszázadok során a vár és a vasút építéséhez használták fel, így emléket állít a természet és civilizáció összekapcsolódásának.
Zagyvarónai salakhegy
Egy újabb fantasztikus példa arra, hogyan alakítja az ember a természetet, de ez esetben, csodaszámba menő természeti látványosságot létrehozva, az ún. Fekete hegyeket. A történet kezdete, ez esetben, nem a földkéreg évmilliókkal ezelőtti magmájában keresendő, hanem a Magyar Vasötvözetgyár Rt. kohójában. Salgótarján mindig szénben gazdag, ipari vidék volt.
A Mátrában bányászott ólom- és cinkércekkel teli kohók lecsapolásából származó, felesleges salak hatalmas futószalagokon érkezett a terület szélén álló meddőhányókhoz, ahonnan a mélybe „esve” egyre nagyobb kupacokat halmozott fel. Ezek a hatalmas salakdombok mára kisebb turistalátványossággá nőtték ki magukat. A különös kinézetű hegycsúcsokat minimum egyszer, érdemes megnézni, mert ez esetben, a hegy biztosan nem megy Mohamedhez, de sajnos még a túrázók elébe sem siet, inkább kivárja a kíváncsi szemek pillantását, az eldugott kis falu, Zagyvaróna határában.
Salgó vára
Salgóbányától nem messze találjuk meg Salgó várát a Medves-fennsík, mintegy 625 méteres, vulkáni csúcsán. A várból mára csak egy torony maradt meg, de a panoráma innen is csodálatos, amely Petőfit is megihlette. A várat a Kacsics nemzetiség Illés ágához tartozó Simon Bán építtette a 13. században. A nemes család leginkább a völgybeli falvakban élt, és csak háborús veszély esetén menekültek a hegyen magasodó várba. 1411-ben a Szécsényieknek sikerült megtalálnia a várat, majd 1450-ben cseh husziták szállták meg a települést. A 16. században a törökök is megérkeztek és a környéket fenyegették, ekkor a várat próbálták megerősíteni, de hiába.
Ide kapcsolódik egy legenda, miszerint 1554-ben a törökök követe megérkezett, hírül hozta, hogy a szécsényi bég óriási ágyújával szétrombolja a várat, ha csak el nem hagyják annak területét, mert ezesetben szabadon távozhatnak. A védők ezt az ajánlatot el is fogadták, mert a messzi ködben két kerékre fektetett fatörzset egy ostromágyúnak nézték. Így került a vár pogány kézre, amit csak nem 40 év múlva a királyi sereg egy komoly harc árán, de visszaszerzett.
Petőfi Sándor 1845 nyarán látogatta meg Salgó várát, az itt szerzett élménynek és a csodálatos látványnak köszönhetően írta meg Salgó című költeményét. Ezt egy emléktáblával is megörökítették. Mindemellett egy helyi monda is született, miszerint a költő lóháton érkezett, és felugratott a várkapu mellett található kis sziklára, ahol a patkó nyomai még a mai napig látszanak.
Összességében kitűnő úti cél kirándulók számára, akik felfedeznék Nógrád megye elfeledett zeg-zugait.
Dornyay Béla Múzeum
Az intézmény a térségre vonatkozó értékes történeti, képzőművészeti, és irodalomtörténeti gyűjteményével és állandó kiállításaival várja a látogatókat. A város első múzeumának névadója Dornyay Béla középiskolai tanár, az ő kezdeményezésére 1959-ben nyitották meg a múzeum kapuit. Érdemes a honlapon érdeklődni, mivel ideiglenes kiállítások, előadások és egyéb foglalkozások is bővítik a múzeum palettáját. Ha szeretnél többet megtudni a nógrádi emberekről, itt a helyed!
Zárszó
Mind ezek az izgalmas látnivalók, a Nógrád megyei Fay-inn Vendégháztól, mindössze csak 45 percnyi autóútra vannak. Felkeresésükkel remekül ki lehet egészíteni egy több napos falusi, terényi pihenés, miután a helyi és a Terény környéki látnivalókat már bejárták.