Nógrád megye városai

Hazánk megyéi között Nógrád megye az egyik legkisebb területű. Nem csoda tehát, hogy városainak száma is a legkevesebbek közé tartozik. Nógrád megyének mindössze 6 városa van. Megyeszékhelye Salgótarján. 1952-ig Balassagyarmat volt a megye kulturális és közigazgatási központja. Történelmi jelentőségű városai még Szécsény és Pásztó, a legfiatalabbak pedig Rétság és Bátonyterenye.

Tekintsük be minden egyes városba, mit érdemes róluk tudni, ismerni.

1.      Nógrád megyeszékhelye: SALGÓTARJÁN

1950-ben a megyerendezések során Salgótarjánt, mint a feltörekvő iparú szocialista várost nevezték ki megyeszékhelyül. Ezzel megszüntették Balassagyarmat évszázadokon átívelő központi szerepét a megye működésében. A tényleges áthelyezésre 1952-ben került sor.

Salgótarán ipari és bányaváros, minden létesítménye az ipart szolgálta. Ugyanakkor csodálatos természeti környezetben fekszik, egy szűk völgyben, melyet büszke bércek ölelnek körül.

Látnivalói közül így a Salgó-várát és a Somoskői várat, valamint a Bányászati Múzeumot emelném ki, amiket mindenképpen keressen fel a látogató. A Medves és a Karancs csúcsain, valamint a mélyben, a föld alatt is fantasztikus élményekben lesz részük.

Részletes leírást a Salgótarján látnivalói írásunkban adunk, amit itt olvashat el.

2.      BALASSAGYARMAT, Nógrád megye történelmi központja

Nógrád megye Trianon előtt kétszer ekkora területtel bírt. Az Ipoly túloldalán terült el a másik fele, így a teljes egykori vármegye földrajzi középpontját is Balassagyarmat jelölte. Legfontosabb látnivalói a történelmi városközpont, amit igényes módon az elmúlt években újítottak fel.

Itt tekinthető meg a vármegyeháza, ahol Madách Imre és Mikszáth Kálmán is működött. Az Ipoly Szálló, a Képtár, a villasor és Palóc Múzeum mind a város szépségét jelenítik meg és a központban helyezkednek el. Balassagyarmat nagytemploma a palócság egyik fő vallási helyszíne. A városba évente itt rendezik meg a Szent Anna napi búcsút, ahol a vallási és a népi kultúra teljes pompájában felsorakozik.

A palóc emberek vallási és hétköznapi hagyományait megismerhetik a Palóc Múzeumban is, ami egész évben várja a látogatóit.

Balassagyarmat látnivalóról bővebben ebben a cikkben olvashat.

3.      SZÉCSÉNY, a Rákóczi szabadságharc szécsényi országgyűlésének helyszíne

Balassagyarmat után Szécsény Nógrád megye másik határmenti városa. Az Ipoly mentén, a török időkben végig végvárak húzódtak. Ezek a várak szinte mind megsemmisültek, de Szécsény belvárosában több helyen is megpillanthatjuk az egykori vár maradványait.

Másik fontos látnivalója Szécsénynek a Ferences templom és kolostor. Több tűzvész és rombolás mellett, csodával határos módon megmaradt gótikus sekrestyéje, a föléje épített középkori terme és a templom szentélye.

Kiemelkedő látnivaló még a Forgách-kastély, a védett parkjával együtt és a híres ferde tűztorony.

Részletes turistakalauzt, Szécsény látnivalói című írásunkban olvashat.

4.      Nógrád vármegye fontos kereskedelmi mezővárosa PÁSZTÓ volt

Évszázadokon keresztül, az Alföldet és a Felvidéket összekötő Zagyva-völgye, jelentette a legfontosabb kereskedelmi útvonalat a két térség között. Ennek középtáján helyezkedik el Pásztó, ami már az ősidőktől lakott település volt.

Aba Sámuel és Szent László királyok idejében, királyi birtok Pásztó. V. István egyik oklevelét innen adta ki, úgyszintén Mátyás király is, innen keltezi 1461 szeptember 22.-i levelét.

Pásztót nemcsak királyi személyek tartózkodása teszi nevezetessé, de kedvező domborzati viszonyai és vulkanikus talaja miatt hamar a szőlőművelés egyik központja lett.

Fő turisztikai látnivalói a következők:

Pásztói Múzeum

A múzeum, a műemléki városközpontban található és hétköznapokon és szombaton tart nyitva. Állandó és időszaki kiállításai az egy egykori barokk ciszterci kolostorépületben kaptak helyet. Innen látogatható az Oskolamester háza, a Csohány Kálmán Galéria és a Gaál István Emlékszoba.

Az Oskolamester háza

Már messziről felhívja magára a figyelmet hófehérre mázolt falaival. Az épület a XV században épült lakóház. 1968-ig itt lakott a mindenkori pásztói kántortanító a családjával. Az oskolamestert, Pásztó Jakab 1428-ban kelt végrendelete említi először, aki a „scola magisterre” hagyott egy lovat.

A 1978-79-es ásatások feltárták a kamra padozata alatt található gabonatároló vermeket, ahonnan egy középköri háztartás csaknem teljes kelléktára került elő. A lakóház rámpás lejáratú pincéjében került berendezésre a középkori szőlőkultúrát bemutató kiállítás.

Középkori üveghuta és kovácsműhely

Az Oskolamester háza közvetlen közelében feltárt középkori romkert, szabadon látogatható. Itt találtak rá hazánk egyedülálló ipartörténeti emlékére, a középkori üveghutára és kovácsműhelyre.

Az ásatások során kiderült, hogy a XII. században bencés szerzetesek kezdték el az üveggyártást, majd az üveghutát a ciszterciek is használták, mígnem 1230 körül leégett az épület.

Három kemencealap került elő, melyek az üveggyártás nélkülözhetetlen hármas kemencerendszerének elemei. Úgymint előmelegítő, formázó és temperáló (feszültségmentesítő) kemencék. A környékükről üvegsalak és zöld üvegrögök kerültek elő.

Csohány Kálmán Galéria

A pásztói születésű, kétszeres Munkácsy- díjas grafikusművész, munkássága és életútja tekinthető meg a kiállításon. Grafikái mellett, keramikusi munkái is bemutatásra kerülnek itt.

Szent Lőrinc vértanú templom

Szent Lőrinc mártír halált azért szenvedett, mert Sixtusz pápa 258. augusztus 6,-aia elfogatása után, az egyház kincseit nem a város prefektusának adta át, hanem a szegények között osztotta szét, ahogyan azt tőle a pápa kérte.

A templomot körbejárva valóságos építészeti időutazáson vehetünk részt. A templom magja egy kisméretű román kápolna a XII. század végéről, melynek kis ablaka megmaradt a hajófalban. A XIII. századi nagyobbításból maradt meg a torony alsó két szintje és a temetőkápolna. A XV. század első feléből származik a sekrestye és a gótikus ülőfülke. A század végén pedig a késő gótikus ajtók kerültek beépítésre. Tornyát 1923-ban építették át, majd végső, mai megjelenését a barokk jegyek határozzák meg.

5.      RÉTSÁG

A Börzsöny és a Cserhát között fekszik, a rétsági járás székhelye. 1393-ban már lakott település volt, temploma már a török hódoltság idejében is volt. A települést török urak adták kézről kézre, míg 1633-ban elnéptelenedett. Évtizedekig nem volt lakója, majd a visszatelepülés után is csak alig néhány család lakja. 1720-ban öt telket említenek.

A város egykor katonaváros volt. A helyőrségi laktanyája 1936-ban épült.

A településhez tartozó Pusztaszántón klasszicista stílusú kastély áll, a Kovács-kúria.

A város nevezetessége még a római katolikus templom, és a műemléki védelem alatt álló, evangélikus harangláb.

6.      BÁTONYTERENYE

Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése, Bátonyterenye. Városi rangot négy település összeolvasztása után kapott. Ez a négy község, a mai település egy-egy városrészét adja, úgymint, Kisterenye, Nagybátony, Maconka, és Szúpatak.

A Márta, a Karancs, a Medves és a Cserhát találkozásánál fekvő térség életét a szénbányászat határozta meg. A bányászat mára megszűnt, helyét a mezőgazdaság és a turizmus vette át.

Bátonyterenye látnivalói a:

Gyürky-Solymossy-kastély

A kastély barokk stílusban épült, kétszintes, két saroktornyos épület, hagymakupolákkal. Kicsiny ablakai ellenére, belül tágas, világos termeket találunk. Felső emeletén, Szabó István szobrász állandó kiállítása látható.

Árpád-kori Szent István király templom

A templom a XV. században épült. Méter széles falait gömbölyű patakkavicsból deszka között öntötték össze. Egykor cinteremmel volt körülvéve, melynek mára csak az alapfalai maradtak meg.

Maconkai-víztározó és tórendszer

A természetvédelmi terület, a sporthorgászat nemzetközileg is kedvelt helyszíne. Az 58 hektáros vízfelület egy nagy és hat kisebb tófelületre tagolódik. A halfajok egyedülálló változatossága 51 halfajban és a ponty esetében további 21 tájfajtában mutatkozik meg.

Ajánlás:

Városaink kevés számának ellenére, bőven akad látnivaló Nógrád vármegyében. A fenti felsorolás és bemutató csak ízelítő a látnivalók és természeti értékek sokaságából. Érdemes tehát hosszabban is elidőzni megyénkben és tüzetesen végig járni, alaposan megismerni, történetünket, emlékeinket.

A felfedező kalandozáshoz kiváló bázist biztosítanak a Fay-inn vendégházai, a vármegye közepén, ahonnan fél vagy egy órás autóúttal bármelyik város könnyen megközelíthető.

A házakban nemcsak szállás, hanem étkezés, túracsomag, kerékpár kölcsönzés és túravezetés is igénybe vehető.